Ajka városa méltán őrzi Fekete István emlékét, hiszen jó tíz évet itt volt a Nirnsee birtok gazdatisztje, itt rakott fészket újdonsült férjként családjának, itt születtek gyermekei - írja Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Ajka Facebookon.
Emlékhely, utcanév, oktatási intézmény, irodalmi társaság, vetélkedő őrzi emlékét, de itt van a vadásztársaság is, amely a nevét viseli, nem véletlen, hiszen a beréndi erdőben gyakran vadászott és több alkalommal elhívta szarvasbőgés idejére Kittenberg Kálmánt, a magyar vadászirodalom nagyját is. Beleívódott mindannyiunkba; ha valahol megpezsdül az élet a bereki ember körül, akkor abban részt kell venni. Így történt ez most is, amikor a „Kis-Balaton Látogatóközpont kialakítása és a Diás-szigeti Fekete István Emlékhely fejlesztése” című projekt eredményeként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága megnyitotta a 14 látogatóhely egyikét néhány kilométerre Keszthelytől. A látogatóközpont tájba olvadó épülete kívül és belül is a Kis-Balaton értékeit közvetíti. Fűvel benőtt tetejére fel lehet sétálni, közben játékos animáció segítségével meg lehet tekinteni az élővilág egyedeit. Az épületben kiállítás, mozi és kiszolgáló egységek magas színvonala fogadja a látogatót. A Kis-Balaton növény- és állatvilágának ezernyi csodájáról olvastunk Fekete István írásaiban. Hitelesek, mert mindent, amit papírra vetett, azt megtapasztalta. 1952. május 28-tól július 1-ig a látogatóközpont közelében a Diás szigeten élt egyedül egy nádkunyhóban, de 1961-ig még vissza-visszajárt. Nádas című versében így teszi fel a kérdést: „Aludtál-e már nádtető alatt, / láttad-e ott, hol kel fel a nap? / Hallottad-e a szélben, hogy zsong a nád, / ha megérinti a virradat?” A bemutatóhely által szervezett szárazföldi túrán jobb oldalt a Hévízi-csatorna, majd bal oldalt a Zala folyó kíséri a látogató útját. Kitárulkozik az olykor érintetlen természet világa. Bors Tibor túravezető elmondta, hogy még Fekete István életében lebontották a kunyhóját, amit bizony nem vett jó néven. A szigeten a nádkunyhó helyén emlékhelyet építettek, ahol minden a madárvilágról, a bereki ember életéről szól, még egy kis korhű sarkot is kialakítottak, ahol többek között néhány könyve is látható a polcon. A fenntartók egy kisebb kunyhóval, a Matula kunyhóval, berendezésével idézik fel azt a nomád életformát, amit az író megtapasztalt a szigeten. Ekkor lélekben ott éreztük velünk Matula bácsit és Tutajost. Néhány óra erejéig mi is kerestük az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt és rátaláltunk Fekete Istvánra, ahol meglelte örök Hazáját: „Elmegy lassan a berek, az erdő, / el a nádas, a tél meg a nyár…Elmegy? De talán mégsem egészen, / Meglátom tán az örök vizen, / hiszen a Szépség: maga az Isten, / lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!” Ajánljuk a helyet minden ajkainak! Megközelítése: A 71-es úton a Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomás táblát elhagyva a körforgalomnál rátérünk a 76-os főútra nyugati irányba, majd a következő körforgalmat egyenesen elhagyjuk, jó száz méter után balra ráhajtunk Tőzegtelep mellett elvezető útra, amely a látogatóközponthoz vezet.
Forrás: Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Ajka
Forrás: Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Ajka
